Annakidején amikor a házunk építését kezdtük, az első feladatok között volt, a víz, villany és gáz bekötése. Akkoriban fogalmazódott meg bennem az a gondolat, hogy nem szeretem azt, ami vezetéken jön, mert függőséget okoz. 

 Kifejezett kérésünk volt a tervezőhöz, hogy úgy alakítsa ki a tereket, hogy el tudjunk helyezni a nappaliban egy cserépkályhát. A tervező kitűnően oldotta meg a feladatot, a cserépkályha szinte a ház középpontjába került. 

 Késő ősszel költöztünk, és nagyon jó volt, hogy a cserépkályha addigra már készen volt, mert a gázkazán bekötése csúszott egy napot, ezért az első éjszakát a cserépkályha mellett töltöttük. Igazából az estét is, mert áramszünet volt akkor este és a gyertyákat vagy nem találtuk, vagy nem is voltak, így a cserépkályha ajtaján kiszűrődő lángnyelvek tánca, volt az egyetlen fényforrás a szobában. 

 Melegít is, világít is, duruzsol is, és sok évvel később is kellemes emlékeket idéz fel: Kell ennél több? 

 Az évek során szerencsére nem volt komolyabb gázkimaradás, de sokan nem gondolnak rá, hogy egy központi fűtés áramszünet esetén is leáll. 

 2009 januárjának elején szigorú tél volt. De mégis inkább arra emlékszünk, hogy részleges gázkorlátozást vezettek be néhány napra az országban. Sokan akkor döbbentek rá, hogy ha nem lesz gáz, akkor nem fognak tudni fűteni. Azokban a napokban az elektromos fűtőtest volt a legkeresettebb cikk a műszaki boltokban. Szerencsére nagyobb baj nem lett, de mi történt volna, ha kimarad a gáz mellett az áramellátás is? 

 Ekkor is biztonságot nyújtott, hogy ott duruzsol a cserépkályha a ház közepén. Legfeljebb megint odagyűltünk volna a cserépkályha köré aludni, mint beköltözéskor tettük. 

 Télen kiegészítő fűtésként, az őszi-tavaszi átmeneti időszakban fő fűtésként gyakran begyújtjuk a cserépkályhát, hiszen egy esős-szeles-hűvös napon, kevés jobb dolgot lehet elképzelni, mint a hátunkat a cserépkályha meleg oldalának vetve egy pohár bort kortyolgatva beszélgetni. 

 Egy forró cserépkályha igazi családterapeuta. Vonzza és együtt tartja a családot. Mert ha együtt vagytok, akkor beszélgetni is fogtok, ha beszélgettek, akkor figyelni fogtok egymásra és jobban megismeritek egymást, ha ismeritek egymást, akkor észreveszitek, ha valami problémája van a másiknak, vagy valami bántja, és ha a problémáitokat meg tudjátok osztani egymással, akkor nincs szükség arra, hogy a másikon kívül keressetek valakit, aki megért. 

 Régen a kemence látta el ezt a család-összetartó feladatot, de ez egy másik történet… 

"De a cserépkályha nem örökéletű, gyakran kell átrakni, ami nagy felfordulással jár!" - hallani, amikor a cserépkályha építés szóba kerül. 

 Annyi bizonyos, hogy egy cserépkályha építése és átrakása nem tartozik a legtisztább munkák közé. Ha építünk vagy átrakunk, akkor a padlót szőnyegekkel letakarjuk, hogy védjük a sérüléstől, bútorok is letakarhatók, hogy ne álljon rajtuk vastagon a por, és a bontás közben gyakran porszívózunk. De egy sok évig üzemelő kályhában elég sok korom össze tud gyűlni, amit, lévén hogy nagyon finom por, a legkisebb légmozgás is képes felkavarni és utána akár a helyiség legtávolabbi sarkába elvinni, ahol a fekete színe miatt, pedig igen jól fog látszani. 

 Ha építkezés, átalakítás, vagy felújítás keretében szeretnél cserépkályha, téglakályha építést vagy átrakást, azt nem célszerű a munkálatok végére, főleg nem festés utánra hagyni. Sőt már a tervezéskor érdemes felvenni a kapcsolatot a kályhaépítővel, mert az utólagos kémény építés és az égési levegőellátás kiépítése nem szokott egyszerű dolog lenni.. 

 Hogy milyen gyakran kell átrakni egy cserépkályhát, több dologtól is függ: 

 A cserépkályha élettartama leginkább attól függ, hogy hogyan fűtik. A legjobb cserépkályhát is tönkre lehet tenni, akár egy fűtési szezon alatt is, ha nem megfelelő fával és/vagy rosszul fűtenek benne. 

 Fontos az is, hogy 2-5 évenként a cserépkályha karban legyen tartva és ki legyen tisztítva. A kályhában lerakódott korom szigetel és rontja a kályha hatásfokát. 

 Egy hagyományos technológiával, jól megépített fatüzelésű cserépkályha átrakási ciklusára 8-10 évet ír a korabeli szakirodalom. Évi 200-220 fűtési nappal számolva, ez 2000-2200 befűtést jelent. Tehát nagyjából ennyi befűtés után esedékes egy olyan cserépkályha átrakása, ami hagyományos technológiával, jó minőségben van felépítve, és helyesen fűtöttek benne. 

 Ha csak átmeneti időszakban fűtesz be, akkor akár 20 évig is  használható marad a cserépkályha. 

 De ennél tovább is lehet menni. Egy cserépkályha megépíthető úgy is, hogy amíg áll a ház, akár 50-100 évig is működőképes legyen, kályhást pedig csak akkor lásson, amikor a 2-5 évenkénti karbantartást elvégzi. Az viszont igaz, hogy ehhez a kályhához több és jobb minőségű anyag és munkaigényesebb kivitelezés szükséges. Ez árban azt jelenti, hogy ha egy hagyományos cserépkályha árát 100 egységnek vesszük, keveset használjuk és csak 20 évente 30-50 egységért átrakatjuk, akkor 50 év múlva elmondhatjuk, hogy 170-225 egységbe került a kályhánk és az építéssel együtt háromszor volt felfordulás a lakásban. Míg ha a tartós technológiával épül a cserépkályha, akkor csak egyszer kell érte 140-150 egységet kifizetni, és az építés után többé nincsen rombolás a lakásban. Sőt várhatóan még további 50 évig működni fog a cserépkályha. 

„Nem érdemes cserépkályha vagy téglakályha építtetésébe fogni, mert 2020-tól úgyis betiltják a vegyes tüzelést!”- ilyen címekkel volt tele néhány éve az internet. 

 2015 óta hatályban van egy EU-s rendelet, amely előírja, hogy a 2022. január 1-e után épített egyedi beltéri fűtőberendezéseknek (jelen esetben: cserépkályha, téglakályha) hatásfok és környezeti terhelés tekintetében milyen feltételeknek kell megfelelniük. A kályha építőjének írásos tanúsítványt kell adnia, hogy az általa épített kályha megfelel e feltételeknek. A rendelet nem vonatkozik a már meglevő kályhákra.

 Tehát szó nincsen a fatüzelés betiltásáról. Arról van szó, hogy 2022-től csak jó minőségű, tanúsítvánnyal rendelkező cserépkályha illetve téglakályha építhető, ami jó hatásfokú és a környezetterhelése is alacsony.